könyvajánló
Szél Győző
2024.11.28. 12:41
Kedves Gyuri!
A margitszigeti könyvben sok érdekes adat van az egyes fákról, többek között az életkorra vonatkozóan is, és elég jól alá is vannak támasztva dokumentumokkal, de a szerző még így is többnyire ennyi vagy annyi évre "teszi" a kort, és nem sziklaszilárd tényként beszél az évszámokról. (A Margitszigetet Kevély László így, kötőjel nélkül írta.)
Ami a bükkös könyvet illeti, jogos a megjegyzésed. Egyébként kevesen veszik a fáradtságot, hogy a dendromániát alaposabban tanulmányozzák. Max. annyit tesznek, hogy megnézik, benne van-e egy bizonyos fa. Az, hogy itt rendszeresen beszámolók jelennek meg, vagy hogy a fórumon érdekes megjegyzések, kiegészítések találhatók, odáig az átlagpolgár nem jut. Én örültem a "a folyamatosan gyarapodó" kifejezésnek is a könyvben.
A margitszigeti könyvben sok érdekes adat van az egyes fákról, többek között az életkorra vonatkozóan is, és elég jól alá is vannak támasztva dokumentumokkal, de a szerző még így is többnyire ennyi vagy annyi évre "teszi" a kort, és nem sziklaszilárd tényként beszél az évszámokról. (A Margitszigetet Kevély László így, kötőjel nélkül írta.)
Ami a bükkös könyvet illeti, jogos a megjegyzésed. Egyébként kevesen veszik a fáradtságot, hogy a dendromániát alaposabban tanulmányozzák. Max. annyit tesznek, hogy megnézik, benne van-e egy bizonyos fa. Az, hogy itt rendszeresen beszámolók jelennek meg, vagy hogy a fórumon érdekes megjegyzések, kiegészítések találhatók, odáig az átlagpolgár nem jut. Én örültem a "a folyamatosan gyarapodó" kifejezésnek is a könyvben.
PGyörgy
2024.11.28. 07:52
Szép dolog, hogy tudomást vesznek a dendromániáról.
A Margit-szigeti könyvből az adott fák kora is kiolvasható?
A másikhoz egy megjegyzés: sose értem, hogy miért tekintik egy fa körméretét kőbe vésettnek, azaz évszám nélkül közlik. A tési fánál a 645 cm a 2019-es, első mérés adata. A megjegyzés rovatot már nem nézik (648/2022)?
A Margit-szigeti könyvből az adott fák kora is kiolvasható?
A másikhoz egy megjegyzés: sose értem, hogy miért tekintik egy fa körméretét kőbe vésettnek, azaz évszám nélkül közlik. A tési fánál a 645 cm a 2019-es, első mérés adata. A megjegyzés rovatot már nem nézik (648/2022)?
Szél Győző
2024.11.27. 22:13
Két könyvről szeretnék beszámolni.
Az egyik Kevély László: Margitsziget nevezetes fái (2018). A4-es formátumú, puhafedelű, 173 oldalas mű. Sok szép fotót tartalmaz, az akkori főkertész írta, így szakszerű. A 8. oldalon található Bevezetőből idézek: "Faállománya dendrológiai szempontból még mindig kimagasló. Hazánk legismertebb famániás körében, Pósfai György Dendrománia adatbázisában, Magyarország legnagyobb famatuzsálemei között a sziget fáiból 19 listás szerepel. Azokból mi 9-et nevezetes faként tartunk számon."
A másik az idén jelent meg a Soproni Egyetem Kiadó gondozásában. Bartha Dénes, Csóka György és Mátyás Csaba (szerk.): A bükk és a bükkösök Magyarországon. Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának tanulmánykötete IV. Ez is A4-es méretű, de kemény borítójú, 507 oldal terjedelmű szakkönyv, a bükk minden létező vonatkozását taglalja. A szerzők száma olyan 110 körüli, a futóbogarakkal én is szerepelek egy rövid fejezetben. A 472. oldalon a Nevezetes bükkfák c. fejezetből idézek: "A nevezetes, illetve méretes fáinkat, köztük a bükköt is több szakirodalom és lista gyűjti össze, ismerteti. Ilyenek például a folyamatosan gyarapodó Pósfai György-féle Dendrománia (dendromania.hu) honlap, ahol 604 db, 4 m törzskerületnél nagyobb bükk tekinthető meg, vagy Bartha (1994) kataszterében 106 bükköt és további 5 vérbükköt ismerhetünk meg (oreg-fak.emk.nyme.hu), vagy Tóth és munkatársai (2001) is számos bükköt mutatnak be munkájukban. Ezek alapján Magyarország legnagyobb bükkfája a bakonyi Tés határában álló, 645 cm-es körmérettel rendelkező fa."
Az egyik Kevély László: Margitsziget nevezetes fái (2018). A4-es formátumú, puhafedelű, 173 oldalas mű. Sok szép fotót tartalmaz, az akkori főkertész írta, így szakszerű. A 8. oldalon található Bevezetőből idézek: "Faállománya dendrológiai szempontból még mindig kimagasló. Hazánk legismertebb famániás körében, Pósfai György Dendrománia adatbázisában, Magyarország legnagyobb famatuzsálemei között a sziget fáiból 19 listás szerepel. Azokból mi 9-et nevezetes faként tartunk számon."
A másik az idén jelent meg a Soproni Egyetem Kiadó gondozásában. Bartha Dénes, Csóka György és Mátyás Csaba (szerk.): A bükk és a bükkösök Magyarországon. Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának tanulmánykötete IV. Ez is A4-es méretű, de kemény borítójú, 507 oldal terjedelmű szakkönyv, a bükk minden létező vonatkozását taglalja. A szerzők száma olyan 110 körüli, a futóbogarakkal én is szerepelek egy rövid fejezetben. A 472. oldalon a Nevezetes bükkfák c. fejezetből idézek: "A nevezetes, illetve méretes fáinkat, köztük a bükköt is több szakirodalom és lista gyűjti össze, ismerteti. Ilyenek például a folyamatosan gyarapodó Pósfai György-féle Dendrománia (dendromania.hu) honlap, ahol 604 db, 4 m törzskerületnél nagyobb bükk tekinthető meg, vagy Bartha (1994) kataszterében 106 bükköt és további 5 vérbükköt ismerhetünk meg (oreg-fak.emk.nyme.hu), vagy Tóth és munkatársai (2001) is számos bükköt mutatnak be munkájukban. Ezek alapján Magyarország legnagyobb bükkfája a bakonyi Tés határában álló, 645 cm-es körmérettel rendelkező fa."
PGyörgy
2024.10.20. 11:47
Élmény volt újra nézni az összejövetelek fotóit. És mennyi mindent elfelejt az ember néhány év alatt...
Szél Győző
2024.10.19. 19:57
Jó volt Elbi visszatekintését megnézni - mondanám, hogy újra átélni, de nem voltam ott. Máskor persze voltam, így sok fát láttam ebből a válogatásból.
Elbi
2024.10.19. 19:35
Engem érdekelne a magyarországi fejezet (az angolba asszonyom besegít).
Szép emlékek tolultak fel bennem is, elő is kerestem a képes beszámolókat, amiken a belga kolléga szerepelt.
Ebben vesz részt a gemenci dendromán találkozón: https://elbiferrum.blogspot.com/2014/05/a-2.html
Itt szerepel a hazai ladik, amit ő tutajnak érzett:
https://elbiferrum.blogspot.com/2014/05/gemenci-dendroman-talalkozo-koppany.html
Ez meg a nemzetközi fás találkozó:
https://elbiferrum.blogspot.com/2015/05/nemzetkozi-nagy-fas-talalkozo-gemencben.html
Erről a többiek beszámolói és elérhetők bár az angol honlap már nem él.
Szép emlékek tolultak fel bennem is, elő is kerestem a képes beszámolókat, amiken a belga kolléga szerepelt.
Ebben vesz részt a gemenci dendromán találkozón: https://elbiferrum.blogspot.com/2014/05/a-2.html
Itt szerepel a hazai ladik, amit ő tutajnak érzett:
https://elbiferrum.blogspot.com/2014/05/gemenci-dendroman-talalkozo-koppany.html
Ez meg a nemzetközi fás találkozó:
https://elbiferrum.blogspot.com/2015/05/nemzetkozi-nagy-fas-talalkozo-gemencben.html
Erről a többiek beszámolói és elérhetők bár az angol honlap már nem él.
PGyörgy
2024.10.17. 22:15
A dendromán törzstagok ismerik a belga Roeland Jacobs kollégát. Eljött egy saját dendromán találkozónkra, meg a gemenci nemzetközi találkozón is itt volt. Írt most egy memoárszerű könyvet a világot bejárva, ’Of Trees, Cities and People’ címmel. Ha valaki gondolja, elküldhetem a magyarországi fejezetet (angolul). Igen szépen ír a vidékről és a társaságról, olvasmányos és sajátos stílusban, vegyítve a tényszerű adatokat, ismereteket a pontos és lírai megfigyelésekkel, a közben benne felmerülő filozofikus gondolatokkal. Néhány érdekes megállapítása:
Nincsenek kerítések Magyarországon, szabadon járnak-kelnek az emberek erdőn-mezőn, és senki nem botránkozik meg ezen. (Ez kissé idejét múlt megállapítás.)
A dendromán találkozó egészen vegyes társaságot hoz össze (akár habitusban, akár öltözködésben), és különösnek találja, hogy mindenféléről beszélünk, beleértve az időjárást, a madarakat, focit, politikát, a borokat, a helyi és a privát problémáinkat. Itt nincs formális tagság, nincs kényelmetlen formális találkozó egy trendi kávézóban hangoskodó és okoskodó emberekkel. (Mondjuk megjegyzi, hogy a túrán volt, aki nem zavaróan, de folyton beszélt. Vajon magára ismer valaki?:))
Egy hosszú, és mélyebb lelki elemzéseket tartalmazó leírással kezdi, amikor velem túrázva elvesztette a neki oly fontos kis fényképezőgépét (mindenhová viszi magával, el-elsütögeti, hogy utána rekonstruálni tudja az élményeket), és hosszasan csúsztunk-másztunk a sáros hegyen a gépet keresve. (Végül meglett a kamera.)
Gyermekkori emlékeket hozott elő nála, szinte Huckleberry Finnek érezte magát, amikor a tutajszerű csónakokon átkeltünk a Duna egyik ágán.
És persze csodálkozik a hatalmas fekete nyárfákon, és nagy élmény volt neki a tavaszi hóesés, a talajt borító nyárfapihe-szőnyeg.
Nincsenek kerítések Magyarországon, szabadon járnak-kelnek az emberek erdőn-mezőn, és senki nem botránkozik meg ezen. (Ez kissé idejét múlt megállapítás.)
A dendromán találkozó egészen vegyes társaságot hoz össze (akár habitusban, akár öltözködésben), és különösnek találja, hogy mindenféléről beszélünk, beleértve az időjárást, a madarakat, focit, politikát, a borokat, a helyi és a privát problémáinkat. Itt nincs formális tagság, nincs kényelmetlen formális találkozó egy trendi kávézóban hangoskodó és okoskodó emberekkel. (Mondjuk megjegyzi, hogy a túrán volt, aki nem zavaróan, de folyton beszélt. Vajon magára ismer valaki?:))
Egy hosszú, és mélyebb lelki elemzéseket tartalmazó leírással kezdi, amikor velem túrázva elvesztette a neki oly fontos kis fényképezőgépét (mindenhová viszi magával, el-elsütögeti, hogy utána rekonstruálni tudja az élményeket), és hosszasan csúsztunk-másztunk a sáros hegyen a gépet keresve. (Végül meglett a kamera.)
Gyermekkori emlékeket hozott elő nála, szinte Huckleberry Finnek érezte magát, amikor a tutajszerű csónakokon átkeltünk a Duna egyik ágán.
És persze csodálkozik a hatalmas fekete nyárfákon, és nagy élmény volt neki a tavaszi hóesés, a talajt borító nyárfapihe-szőnyeg.
PGyörgy
2021.02.08. 17:53
Igen, a nagyszerű, terepen is használható határozó nyomán a Dél-Alföldön is fel fog lendülni az orchideák kutatása! :)
Elbi
2021.02.08. 15:00
Egy könyv sok Lukács Robi fotóval:
https://www.libri.hu/konyv/csabi_miklos.magyarorszag-orchideai.html
https://www.libri.hu/konyv/csabi_miklos.magyarorszag-orchideai.html
Elbi
2020.11.28. 12:34
Igaza van GYurinak, a kapcsolatteremtés is egy fontos dolog, ami a vasutazás, vonatozás mellett szól. Én ugyan nem vagyok ebben annyira jó, de az útjaim során azért csak sikerült még nekem is érdekes figurákkal elbeszélgetnem, legutóbb például a paksi útamon, még szeptember végén. Akkor még nem is volt annyira vészes ez az átkozott vírus.
PGyörgy
2020.11.28. 10:07
Két megjegyzés Elbi ismertetőjéhez. Eötvös Loránd igen csak fején találta a szöget. A vonatozás, buszozás már nekem is eszembe jutott, de még én is várom a "ráérős" éveket. Bennem ez nem a környezettudatosság kapcsán merült fel, hanem a ráérősség, a nézelődés, kapcsolatteremtés, nosztalgia miatt. Ezekhez most hozzáadom az ökoszemléletet.
Torma Zoltán
2020.11.27. 22:57
Olvastam a kisnyárádi bejegyzést, láttam is a nagy fűzfát. Igazán impozáns példány és a gemenci fűz is belenőtt a listába.
Elbi
2020.11.27. 20:29
Mindjárt csináltam is Biki Endre Gábor másik könyvének hatására egy kis túrát is a Baranyai-dombságban és két figyelemreméltó fát is találtam Kisnyárádon. Ez a könyvismertetőm előtt van.
Torma Zoltán
2020.11.27. 13:42
A téma címének megfelelően most egy könyvet ajánlok mindenki figyelmébe.
Elbi blogján http://elbiferrum.blogspot.com/ olvastam Biki Endre Gábornak a Szekszárdi - és a Geresdi - dombságot bemutató könyvéről. Elbi, szokásához híven, alaposan elemzi a könyvet. Érdemes a blogbejegyzést végigolvasni.
Elbi blogján http://elbiferrum.blogspot.com/ olvastam Biki Endre Gábornak a Szekszárdi - és a Geresdi - dombságot bemutató könyvéről. Elbi, szokásához híven, alaposan elemzi a könyvet. Érdemes a blogbejegyzést végigolvasni.
Torma Zoltán
2020.11.22. 09:41
Attól tartok, meg kell venni a különszámot, ha az ember el szeretné olvasni a cikket. Létezik digitális változat is a digitális előfizetéssel rendelkezők (és talán a hackerek) számára.
Szél Győző
2020.11.22. 08:50
A brüsszeli erdőről szóló cikket nem tudtam letölteni, bár a Földgömb Magazin megjelent a címekkel. Gyuri vonatkozó képeit megnéztem, tényleg fantasztikusak az égbe törő és teljesen egyenes fák.
Kicsi a világ: Jávor Benedekkel oktatóként kétszer is kapcsolatba kerültem.
Kicsi a világ: Jávor Benedekkel oktatóként kétszer is kapcsolatba kerültem.
PGyörgy
2020.11.21. 13:18
Érdekes cikk a brüsszeli erdőről. Nem is tudtam, hogy Jávor Benedek biológus. Ott is panaszkodnak a klímaváltozásra, pedig jóval csapadékosabb és egyenletesebb a klímájuk. Az egész nagyon hasonlít a vétyemi bükkösre (aminek már látjuk a romlását), a fák kora is azonos, csak a belga klímán valamivel vastagabbra nőttek, meg persze ez az erdő összehasonlíthatatlanul nagyobb. Sajnos a legnagyobb fájukat nem láttam, pár maximum ötszáz körülit fotóztam. A betelepült földimókusokra én is felfigyeltem, az amerikai chipmunk-ra hasonlítanak, most a cikkből kiderült, hogy szibériaiak.
Torma Zoltán
2020.11.21. 10:24
És tényleg. Nagy élmény lehetett testközelből látni őket.
PGyörgy
2020.11.20. 19:09
Megszerzem a különszámot. Itt is van pár kép a nevezett 4400 hektáros erdőről:
http://dendromania.hu/galeria/kep_olvaso.php?azonosito=255
http://dendromania.hu/galeria/kep_olvaso.php?azonosito=255
Torma Zoltán
2020.11.20. 11:20
Nem egy könyvet, hanem a Földgömb Magazin 2020 őszi különszámát ajánlom a T. Dendromán közösség és különösen J. Attila figyelmébe, mert emlékszem mennyire tetszett neki a, László tanya melletti, bükkös.
A 66. oldalon lehet olvasni a Brüsszel melletti ősbükkösről.
https://greenfo.hu/kiadvanyok/foldgomb-magazin-kulonszam-korforgasban/
A 66. oldalon lehet olvasni a Brüsszel melletti ősbükkösről.
https://greenfo.hu/kiadvanyok/foldgomb-magazin-kulonszam-korforgasban/
Szél Győző
2020.04.09. 07:54
Ha valaki megpendít egy fa-tudománytörténeti adalékot abban a reményben, hogy DrT-től rövid időn belül megérkezik a téma akadémiai székfoglaló jellegű és mélységű kifejtése, az sohesem csalódik! Most utólag bevallom, azon túlmenően, hogy nagyon szeretnék belelátni a fák történetébe, és ezért szívesen locsogok ilyesmiről, DrT provokálása volt a fő célom!
DrT
2020.04.08. 16:26
A Gazda utcai hárs életkorának fúrással történő megállapítása érdekes újdonság a Budapest legidősebb fája címért folyó "versengésben". Véleményem szerint azonban inkább csak a kérdéskört erősen jellemző bizonytalan információk számát növeli, amelyek nem mai keletűek. Itt rögtön egy kis kiegészítést is kell tennem a Szél Győző által leírtakhoz, mert a hárs magas (450 éves) életkorral (és talán a Mátyás vadászerdejére való utalással) már Papp József könyvének első, 1966-os kiadásában is szerepel, Bartha Dénes szerintem onnan vette át, oda meg szerintem (utalnék itt Pósfai György felezős szabályára) a helyi szájhagyomány útján került.
A korábban itt már megvitatott témához egy-két - szerintem lényeges - adatot azért meg lehet talán még említeni. Túl az ismert tényeken (a fa mérete, habitusa), más adatok is inkább amellett szólnak, hogy a fa valójában nem több 200 évesnél. A katonai térképek alapján itt már a XVIII. sz. óta található valamilyen majorság vagy kúria, melyekhez park is tartozott. Amennyiben jól tudom, a mostani épület az előző századfordulón épült ún. Steinbach-villa, a telek egyértelműen park jelleget mutat, a védett fa mellett több nagy hárssal. A Gazda u. Pesthidegkút egyik legrégibb utcája, a falut pedig már Árpád-kori iratok is említik, így nem hiszem, hogy itt Mátyás korában erdő lett volna. A települést 1711-ben német telepesek alapították újra, márpedig köztudott, hogy a németek kedvenc fája a hárs, ezért szerintem valamelyik birtokos ültette a XIX. sz. elején.
A korábban itt már megvitatott témához egy-két - szerintem lényeges - adatot azért meg lehet talán még említeni. Túl az ismert tényeken (a fa mérete, habitusa), más adatok is inkább amellett szólnak, hogy a fa valójában nem több 200 évesnél. A katonai térképek alapján itt már a XVIII. sz. óta található valamilyen majorság vagy kúria, melyekhez park is tartozott. Amennyiben jól tudom, a mostani épület az előző századfordulón épült ún. Steinbach-villa, a telek egyértelműen park jelleget mutat, a védett fa mellett több nagy hárssal. A Gazda u. Pesthidegkút egyik legrégibb utcája, a falut pedig már Árpád-kori iratok is említik, így nem hiszem, hogy itt Mátyás korában erdő lett volna. A települést 1711-ben német telepesek alapították újra, márpedig köztudott, hogy a németek kedvenc fája a hárs, ezért szerintem valamelyik birtokos ültette a XIX. sz. elején.
PGyörgy
2020.04.08. 07:31
A Gazda utcai fát én is mértem a dendrománia hajnalán, és valami hasonlót kaptam, mint Győző. Sajnos a pontos méret elkallódott, akkor még csak a nagyobbakat gyűjtöttem. Emlékszem, hogy csalódást okozott a méret az itt-ott olvasható adatok után.
Ha már a növekedésről beszélünk: a napokban rekord vastagságú évgyűrűket láttam egy kivágott nemes nyár tuskóján: kereken 3 cm-eset! Ez 18 cm feletti kerületgyarapodás egy évben.
Ha már a növekedésről beszélünk: a napokban rekord vastagságú évgyűrűket láttam egy kivágott nemes nyár tuskóján: kereken 3 cm-eset! Ez 18 cm feletti kerületgyarapodás egy évben.
Szél Győző
2020.04.07. 14:45
Azért érdemes beszélni mégis erről, hiszen az Elbi által idézett könyvismertetőből kiragadták a Gazda utcai hársat, mint vélhetőleg a legidősebb budapesti fát. Amúgy Viczián Zsófia a Várnál álló japánakáccal kezdi a könyvét, amivel szerintem egyértelműen letszi a voksot, hogy ezt tartja a legidősebbnek, ha nem is deklarálja. Az, hogy ez a fa Mátyás vadászerdejéből maradt volna ránk, és hogy kora 450-500 évre tehető, Bartha Dénes 1994-ben megjelent - sokunk által jól ismert könyvében szerepel (vagyis légből kapott adatnak nem tekinthetjük). Ezt vélekedést/megállapítást később sokan átvették. Én 2009-ben beszéltem a kerttulajdonossal, aki szerint a Kertészetiről kijöttek és fúrással állapították meg a magas kort. Ez egybecseng Bartha véleményével, hiszen ha valóban zajlott ilyen mérés, arról ő tudhatott. Ugyanakkor a fa mérete (akkor 440-450 cm körüli, sajnos nem írtam fel) és különösen kinézete viszont nagyon nem támasztja alá ezt a matuzsálemi kort. A váraljai japánakác 200-230 éve vagy az ötvöskónyi fa 450-500 éve sokkal reálisabb a fa megjelenését tekintve.
Nos, visszatérve a pesthidegkúti hársra, csak találgatni tudunk. Nekem, mint budapestinek, illenem bezörgetni és újfent mérni, ha a tulaj beleegyezik, nyilván nem a napokban, de valamikor. Akkor talán a növekedés üteméből is ki lehetne valamit hámozni.
Nos, visszatérve a pesthidegkúti hársra, csak találgatni tudunk. Nekem, mint budapestinek, illenem bezörgetni és újfent mérni, ha a tulaj beleegyezik, nyilván nem a napokban, de valamikor. Akkor talán a növekedés üteméből is ki lehetne valamit hámozni.
Elbi
2020.04.07. 14:01
Ja, most látom, hogy ez már volt itt téma, csak valahohy lemaradtam róla, vagy elfelejtettem.
Elbi
2020.04.07. 13:26
Ismeri valaki? Meredek a bevezetés az 500 évesnek gondolt hárssal, de végül a cikkből semmi nem derül ki:
https://index.hu/kultur/2020/04/07/budapest_legoregebb_faja_budapest_fai_viczian_zsofia/
https://index.hu/kultur/2020/04/07/budapest_legoregebb_faja_budapest_fai_viczian_zsofia/
DrT
2019.12.22. 18:26
Ezek alapján tényleg nagyon alapos munkát végzett a szerző, ennél mélyebb kutakodáshoz már dendrománnak kell lenni... Az 1790-es évi ültetési dátum minden bizonnyal onnan ered, hogy a királyi palota angolkertjét ebben az időben alakították ki. A XIX. sz. derekán történt ültetésnek nem tudom mi lehet az alapja, az oregfak.hu oldalon a megjegyzés rubrikában azt írják, hogy (a főkertész kérésére) állítólag Ferenc József megtiltotta az akkor már kb. 100 éves fa kivágását - bár azt nem említik, hogy pontosan mikor, de ha igaz, akkor ez nyilván legkésőbb a múlt század elején történhetett. A fa különlegességét alátámasztani látszik az is, hogy a vár háború utáni felújítása során egyedül ezt hagyták meg a kert fái közül a 60-as években, ennek volt valami oka, gondolom, talán éppen ez a legenda, vagy esetleg valami olyan adat, ami a fa 1800-as évek eleji ültetésére utalt.
Torma Zoltán
2019.12.22. 11:31
"A fák kerületek szerint kerülnek bemutatásra" írja Győző.
Itt van a párhuzam a Dendromániával. (-:
Itt van a párhuzam a Dendromániával. (-:
Szél Győző
2019.12.22. 08:47
A fák kerületek szerint kerülnek bemutatásra, a nevezetes japánakác pedig a könyv legelső fejeztében van (8-15. o.). Szinte jelképes, hogy a könyv ezzel a Budapest legidősebbnek tartott fájával indul.
A fejezet címe: A Nagy Fa. Japánakác a rondellánál (I. kerület). "Hogy mikor ültethették, arról megoszlanak a vélemények: egyesek szerint "csak" az 1800-as évek derekán, mások szerint viszont 1790 körül. Tekintve a törzs elképesztő vastagságát, ez tűnik valószínűbbnek, még akkor is, ha csalóka a kerület mérete az alacsonyan elágazó-összenövő törzsek miatt (no meg azért is, mert ez egy gyors növekedésű faj). Szóval nagyjából 220 éves, de a legóvatosabb becslés szerint is minimum 140."
Ebből a részből is kiviláglik a szerző sokoldalú, objektív tárgyalásmódja. Mellesleg négy régi, fekete-fehér felvétel is található a viszonylag hosszú fejezetben, háttérben hol a királyi várkerttel, hol a várral, illetve a Dunával. Különösen érdekes egy 1969-es felvétel, ahol a Kék Csillag együttes áll a fa előtt, négyen pedig a fán ülnek. Nem hiszem, hogy ezt a fát ennél hitelesebben be lehetett volna mutatni!
A fejezet címe: A Nagy Fa. Japánakác a rondellánál (I. kerület). "Hogy mikor ültethették, arról megoszlanak a vélemények: egyesek szerint "csak" az 1800-as évek derekán, mások szerint viszont 1790 körül. Tekintve a törzs elképesztő vastagságát, ez tűnik valószínűbbnek, még akkor is, ha csalóka a kerület mérete az alacsonyan elágazó-összenövő törzsek miatt (no meg azért is, mert ez egy gyors növekedésű faj). Szóval nagyjából 220 éves, de a legóvatosabb becslés szerint is minimum 140."
Ebből a részből is kiviláglik a szerző sokoldalú, objektív tárgyalásmódja. Mellesleg négy régi, fekete-fehér felvétel is található a viszonylag hosszú fejezetben, háttérben hol a királyi várkerttel, hol a várral, illetve a Dunával. Különösen érdekes egy 1969-es felvétel, ahol a Kék Csillag együttes áll a fa előtt, négyen pedig a fán ülnek. Nem hiszem, hogy ezt a fát ennél hitelesebben be lehetett volna mutatni!
DrT
2019.12.21. 20:25
Néhány éve itt a dendrománián is hosszabb eszmecsere folyt a kérdéses akácról, és a kapcsolódó nyomozás eredménye szerint - ha jól emlékszem - arra jutottunk, hogy a fát legkorábban az 1870-es években ültethették. (Mellesleg a korabeli fényképek és egyéb dokumentumok alapján a bábolnai akác is csak néhány évtizeddel lehet idősebb.)
Engem az érdekelne inkább, hogy a vár melletti japánakácról nem tesz említést a szerző a könyvben? Az a fa sokkal inkább tarthat számot a Budapest legidősebb fája titulusra.
Engem az érdekelne inkább, hogy a vár melletti japánakácról nem tesz említést a szerző a könyvben? Az a fa sokkal inkább tarthat számot a Budapest legidősebb fája titulusra.
Szél Győző
2019.12.20. 18:17
Igen, nagyon utánanézett a legendáknak, nem érheti szó a ház elejét. És valljuk be, a népesség zöme nem megszállott dendromán, viszont szereti a szép, öreg fákat. Én a Baranyai Laci által bemutatott fotók után tudtam meg, hogy a nevezetes akác jóval fiatalabb, mint gondolják.
PGyörgy
2019.12.20. 18:00
Kösz, Győző, az ismertetést. Még nem láttam a könyvet, de holnap megnézem. A kisördög azért belém bújt, és rákerestem a neten a szerző nevére és a Lánchídnál álló, sok helyen visszaköszönően Budapest legidősebb fájának tartott akácfára. Van is egy írása erről, gondolom ez került be a könyvbe is. Piros pont a szerzőnek, hogy nem dőlt be ennek a legendának. Az Akadémiáról készült régi rézkarcokon, képeken jól látszik, hogy ott nem volt fa, amikor már állt az épület (1860-as évek). Ferenc József koronázódombja is kábé ott állt. Meg persze a szerző által bemutatott, az 1930-as évekből származó képen is látszik, hogy fiatalabb a fa. Ha jól emlékszem, korábban Baranyai Laci is előásta ezt a képet.
Szél Győző
2019.12.20. 17:30
Nem kizárt, hogy van újdonság, de nem jellemző. Méretek úgyszólván nincsenek, ez is nehezíti, hogy egy ismeretlen fáról pontosabb képünk legyen, még ha van is róla fotó. Alapvetően nem a dendrománok igényeihez szabott munka. A famatuzsálemek a Vértes északi előterében c. mű sokkal inkább ilyen, ott a fák mérete és a teljesség igénye megjelent, dehát annak a szerzője Riesing Norbert madarász, botanikus és erdész egy személyben, aki azért eléggé meg volt (van) fertőzve a nagy fákkal. Viczián Zsófia könyve egyfajta mértéktartó polgári ízlésvilágot testesít meg, ahol sikerült megteremteni a várostörténelem, az építészet és a fák közötti klasszikus egyensúlyt, miközben a fák szeretete és a sorsuk iránti aggódás is kellő súlyt kap. Ha hasonlattal kellene éljek, leginkább Podonyi Hedvig: Rejtőzködő Budapest c. gyönyörűséges könyve jut eszembe, mely ugyan épületeket mutat be, a Kondor utcai cédrus mégis helyet kapott benne. Szóval itt ne keressünk kerítésmászást, bujkálást, dendrománok hét csapását, Mosoni-Duna átúszását november elején vagy a Gyuri által mesterien bemutatott dendromán személyiségtorzulásokat, bár Gyuri könyve szerepel az irodalomjegyzékben.
Torma Zoltán
2019.12.20. 16:33
Van-e benne újdonság a Dendromániához képest, úgy értem új listás méretű fa?
Szél Győző
2019.12.20. 15:39
Máris bocsánatot kell kérnem a figyelmetlenségemért: a Viczián Zsófia-könyv 102. oldalán szóba kerül a Béla király úti törökmogyoró, igaz csupán egy rövid megjegyzés erejéig és fotó nélkül.
Szél Győző
2019.12.20. 13:32
Annyit még hozzáfűznék az előzőekhez, hogy a Margit-szigeti Hétvezér platán a Palatinus előtt durván tíz méteres a tövénél mérve. Most hunyjunk szemet a csokros (a régi irodalomban fészkes) jellege fölött, és vigasztalódjunk vele, hogy a hét törzsből kettő dendromán szemmel is rendesen összenőtt és a nevezetes fa néhány év múlva akár listás is lehet.
Szél Győző
2019.12.20. 13:26
Néhány napja jelent meg Viczián Zsófia: Budapesti fák. Kéregbe zárt történelem c. könyve. Figyelemre méltó alkotás, sok régi fotóval, oknyomozó-tényfeltáró részlettel. Ahogy az alcím is sugallja, a fák Budapest történetének szerves részeiként, a viharos múlt át- és túlélőiként jelennek meg, nem annyira a biológus szemüvegén át, aki esetleg fajok szerint vette volna számba őket. A korukról tett kijelentések megalapozottak, és általában véve minden állítás mögött van kézzelfogható bizonyíték. Légből kapott adatok, túlzások nincsenek e könyvben. Ha véletlenül meg is jelenik egy-egy irreálisnak tűnően nagy évszám (mint mondjuk a négyszázas méretű Gazda utcai hárs esetében a 4-500 év), ott van mellette a legenda szó is.
Nyilván nem lehetett itt az összes valamire való fát felsorolni, bemutatni, nekem egy kicsit mégis hiányzik, hogy Budapest négy legnagyobb nyárfájából (és egyben legnagyobb méretű fájából) egy sem szerepel a kötetben. A Merzse-mocsár nyárfája, melyet Baranyai Lacival derítettünk fel, már meghaladja a 8 métert - impozáns, hatalmas, egytörzsű. A IV. kerületben, a Megyeri hídtól durván egy km-re található nyár, illetve a Dendromániára felkerült két másik (az Óbudai-szigeten és Nagytétényben) is szinte biztosan elérték ezt a méretet. Vagy említhetném a hatszázas törökmogyorót a Béla király útján, amely európai botanikus kertekben is jegyzett ritkaság lenne.
Ez persze csak afféle dendromán akadékoskodás, kákán is csomót kereső okoskodás: a cím budapesti fákról szól, és nem ígéri a főváros rekorder matuzsálemeinek listáját. Nagyon szép és gazdag tényanyagot felvonultató munkáról van szó, melyhez csak gratulálni tudok és mindenkinek jó szívvel ajánlom. Szívvel-lélekkel megírt igazi karácsonyi ajándék!
Nyilván nem lehetett itt az összes valamire való fát felsorolni, bemutatni, nekem egy kicsit mégis hiányzik, hogy Budapest négy legnagyobb nyárfájából (és egyben legnagyobb méretű fájából) egy sem szerepel a kötetben. A Merzse-mocsár nyárfája, melyet Baranyai Lacival derítettünk fel, már meghaladja a 8 métert - impozáns, hatalmas, egytörzsű. A IV. kerületben, a Megyeri hídtól durván egy km-re található nyár, illetve a Dendromániára felkerült két másik (az Óbudai-szigeten és Nagytétényben) is szinte biztosan elérték ezt a méretet. Vagy említhetném a hatszázas törökmogyorót a Béla király útján, amely európai botanikus kertekben is jegyzett ritkaság lenne.
Ez persze csak afféle dendromán akadékoskodás, kákán is csomót kereső okoskodás: a cím budapesti fákról szól, és nem ígéri a főváros rekorder matuzsálemeinek listáját. Nagyon szép és gazdag tényanyagot felvonultató munkáról van szó, melyhez csak gratulálni tudok és mindenkinek jó szívvel ajánlom. Szívvel-lélekkel megírt igazi karácsonyi ajándék!
Szél Győző
2018.01.04. 20:29
A Torma Zoltán által figyelmünkbe ajánlott könyvek közül éppen ma vettem meg a Jeroen Pater-féle tölgymatuzsálemekről szóló könyvet. (Némileg átfed a 2006-ban megjelent Európa legöregebb fái c. szintén remek munkával - azt is Pater írta.) Gyönyörű kiállítású, A4-esnél nagyobb méretű kötet rengeteg fotóval - 2,4 kg-ot nyom (!). (Az angolt is láttam, az is nagyon informatív, de szépség szempontjából messze alatta marad a jelen, németországiakat bemutató munkának.) Néhány érdekesség-morzsa a könyvből: A legnagyobb európai tölgy a svédországi Kvilleken, 1999-ben 14,75 m volt a mellmagassági kerülete. A fotón látszik, hogy irdatlanul terpeszes, a talajszinten talán 20 m is megvan! Pater oldalakat szentel a mérés helyes módjának: általában az 1,3 méteres magasságú mérés mellett teszi le a voksot, ugyanakkor az alul elvékonyodó fáknál szerinte is a lent kell mérni. Egyik fejezet a "Búcsú az ezeréves tölgyektől" címet viseli, amelyből kiderül, hogy 610-nél több évgyűrűt egyetlenegy törzsnél sem sikerült mérni és a legtöbb ismert tölgymatuzsálem 250 és 350 év között lehet. Persze tudnunk kell, hogy az életkor szinte csakis spekuláció eredménye. Vannak adatok a tölgyek évi 6 cm-es kerületbeli gyarapodásról! Mindazonáltal Pater nem zárja ki, hogy egy tölgy kedvező körülmények között elérje az 1000 évet.
dr.Benczik Vince
2016.09.26. 11:45
Tegnap /2016.09.26-án láttam a tv.-ben a gerecsei tölgyről készített csodálatos filmet / és ennek alapján jutottam el oda - nagy örömömre - ,hogy találtam egy személyt /Pósvai Györgyöt/ akivel közölhetem,hogy az én közelségemben is van egy megbecsülésre és megörökítésre érdemes öreg,de még jó erőben lévő kocsányos tölgy, amelynek törzskerülete /130 cm magasságban/ 612 cm. Amennyiben érdemesnek találná megtekinteni készséggel állok rendelkezésére személyesen is.Cimem:benczikv@freemail.hu
Torma Zoltán
2016.01.31. 20:45
Esetleg ötletet lehet meríteni belőle. Nekünk megvan az első kiadás és pl. a görcsönyi Benyovszky - kastély parkját ez alapján kerestük fel.
PGyörgy
2016.01.31. 13:39
Mennyire használható ez a könyv az öreg fák szempontjából?
Torma Zoltán
2016.01.29. 20:44
Szél Győző
2015.04.20. 20:02
Rengeteg hasznos munka, köszönet a fölsorolásukért - valóban nagyon gazag az erdészeti szakirodalom, és nem ártana , ha a dendromán egy kicsit dendrológus is lenne. Keresztesi Béla: A magyar erdők c. munkája biztosan remekmű gazdag képanyagával, közérthető stílusával. A 2. kiadás hátsó borítólapján egy olyan - elég méretes - erdeifenyő fotója van, amely még nem szerepel a Dendrománia listáján (elöl a zsennyei tölgy látható). Majer Antal: Magyarország erdőtársulásai is igen hasznos könyv, sok szép fotó található ebben is. Ezek a munkák azonban nem dendomán ihletettségűek, hiába keressük bennük a famatuzsálemek fölsorolását, legföljebb hellyel-közzel említenek egy-egy jeles fát a példa kedvéért.
Onhausz Miklós
2015.04.16. 09:21
Tisztelt Dendromán :-) Fórumlátogatók!
Ajánlom figyelmükbe az alábbi könyveket:
Pakenham: Csodálatos fák a világon (új állapot, fóliában)
http://konyv.vatera.hu/termeszettudomany/novenyvilag/pakenham_csodalatos_fak_a_vilagon_folias_2066087288.html
Ritka erdészeti szakkönyvek:
http://www.vatera.hu/listings/index.php?q=erd%E9szet&td=1&us=mmmyki&ob=4&obd=1
A kötetek megvásárlására a belinkelt weboldalon van lehetőség.
Üdvözlettel: Onhausz Miklós
Ajánlom figyelmükbe az alábbi könyveket:
Pakenham: Csodálatos fák a világon (új állapot, fóliában)
http://konyv.vatera.hu/termeszettudomany/novenyvilag/pakenham_csodalatos_fak_a_vilagon_folias_2066087288.html
Ritka erdészeti szakkönyvek:
http://www.vatera.hu/listings/index.php?q=erd%E9szet&td=1&us=mmmyki&ob=4&obd=1
A kötetek megvásárlására a belinkelt weboldalon van lehetőség.
Üdvözlettel: Onhausz Miklós
PGyörgy
2014.09.15. 07:36
Tavaly - tudtommal - egy kolléga levadászta az Alexandra boltokat a még fellelhető példányokért, és egy zalai erdésznapon kiosztotta nyereményként. Talán internetes antikváriumban előjegyezve idővel hozzá lehet jutni.
kiss krisztián
2014.09.14. 21:00
így egy kicsit rövidebb a link: http://www.alexandra.hu/scripts/cgi/webshop.cgi/GetBook?BookID=181858
szóval ezt nagyon keresem. Valaki tudna segíteni?
köszönöm előre is.
szóval ezt nagyon keresem. Valaki tudna segíteni?
köszönöm előre is.
kiss krisztián
2014.09.14. 20:34
Üdvözlök mindenkit nekem kellene ez a könyv, de nagyon: http://www.alexandra.hu/scripts/cgi/webshop.cgi/GetBook?ID=CYLWOEDKSDCLRBFCULUUWEDIXGCFGCNAAZFFDKV&UserID=&Page=1&SrcWord=Magyarorsz%E1g%20legnagyobb%20f%E1i&SrcField=sfMegNev&SrcOrder=oMegnev&KatKod=EE,&BookID=181858&GotoBook=True&LastDays=20&TabSheet=book&SessionID=3B03352C7E5990D2EC3C7799B2FB8561089E0CF69D8279B18B11C61B5EB89GPKBQMJDHYBKFEOUPJAUAAPYGOCJZFGAKIJBMJK3EADD345959995B50F8D56C3A89731A57390086EAEFA5D585&CBStock=Checked&SrcOrder=o
honna tudnám beszerezni???
honna tudnám beszerezni???
Torma Zoltán
2014.01.21. 20:53
Sikerült megvennem a könyvet. Az FVM-nél már nem találtam, de a Tankönyvkernél még volt egy példány. Köszönöm a tippet.
Szél Győző
2014.01.16. 00:25
Pedig ez a jó cím (1223 Bp., Park u. 2.), de ott a földszint 3. alatt a FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetet, ill. Andó Mártát kell keresni. Én beszéltem is vele 2012-ben telefonon, gondolom a számot le lehet vadászni a netről.
Torma Zoltán
2014.01.15. 20:49
Szél Győzőtől Kérdezem, hogy ki forgalmazza Nagy Csaba Erdészeti Növénytan című könyvét?
A Park utca 2 alatt én a Gyümölcskutatót találtam, de a válaszuk szerint - ők nem forgalmazzák,
A Park utca 2 alatt én a Gyümölcskutatót találtam, de a válaszuk szerint - ők nem forgalmazzák,