Igen, a nagyszerű, terepen is használható határozó nyomán a Dél-Alföldön is fel fog lendülni az orchideák kutatása! :)

Egy könyv sok Lukács Robi fotóval:
libri.hu/konyv/…

Igaza van GYurinak, a kapcsolatteremtés is egy fontos dolog, ami a vasutazás, vonatozás mellett szól. Én ugyan nem vagyok ebben annyira jó, de az útjaim során azért csak sikerült még nekem is érdekes figurákkal elbeszélgetnem, legutóbb például a paksi útamon, még szeptember végén. Akkor még nem is volt annyira vészes ez az átkozott vírus.

Két megjegyzés Elbi ismertetőjéhez. Eötvös Loránd igen csak fején találta a szöget. A vonatozás, buszozás már nekem is eszembe jutott, de még én is várom a "ráérős" éveket. Bennem ez nem a környezettudatosság kapcsán merült fel, hanem a ráérősség, a nézelődés, kapcsolatteremtés, nosztalgia miatt. Ezekhez most hozzáadom az ökoszemléletet.

Olvastam a kisnyárádi bejegyzést, láttam is a nagy fűzfát. Igazán impozáns példány és a gemenci fűz is belenőtt a listába.

Mindjárt csináltam is Biki Endre Gábor másik könyvének hatására egy kis túrát is a Baranyai-dombságban és két figyelemreméltó fát is találtam Kisnyárádon. Ez a könyvismertetőm előtt van.

A téma címének megfelelően most egy könyvet ajánlok mindenki figyelmébe.
Elbi blogján elbiferrum.blogspot.com/ olvastam Biki Endre Gábornak a Szekszárdi - és a Geresdi - dombságot bemutató könyvéről. Elbi, szokásához híven, alaposan elemzi a könyvet. Érdemes a blogbejegyzést végigolvasni.

Attól tartok, meg kell venni a különszámot, ha az ember el szeretné olvasni a cikket. Létezik digitális változat is a digitális előfizetéssel rendelkezők (és talán a hackerek) számára.

A brüsszeli erdőről szóló cikket nem tudtam letölteni, bár a Földgömb Magazin megjelent a címekkel. Gyuri vonatkozó képeit megnéztem, tényleg fantasztikusak az égbe törő és teljesen egyenes fák.
Kicsi a világ: Jávor Benedekkel oktatóként kétszer is kapcsolatba kerültem.

Érdekes cikk a brüsszeli erdőről. Nem is tudtam, hogy Jávor Benedek biológus. Ott is panaszkodnak a klímaváltozásra, pedig jóval csapadékosabb és egyenletesebb a klímájuk. Az egész nagyon hasonlít a vétyemi bükkösre (aminek már látjuk a romlását), a fák kora is azonos, csak a belga klímán valamivel vastagabbra nőttek, meg persze ez az erdő összehasonlíthatatlanul nagyobb. Sajnos a legnagyobb fájukat nem láttam, pár maximum ötszáz körülit fotóztam. A betelepült földimókusokra én is felfigyeltem, az amerikai chipmunk-ra hasonlítanak, most a cikkből kiderült, hogy szibériaiak.