És tényleg. Nagy élmény lehetett testközelből látni őket.

Megszerzem a különszámot. Itt is van pár kép a nevezett 4400 hektáros erdőről:
dendromania.hu/galeria/…

Nem egy könyvet, hanem a Földgömb Magazin 2020 őszi különszámát ajánlom a T. Dendromán közösség és különösen J. Attila figyelmébe, mert emlékszem mennyire tetszett neki a, László tanya melletti, bükkös.
A 66. oldalon lehet olvasni a Brüsszel melletti ősbükkösről.
greenfo.hu/kiadvanyok/foldgomb-magazin-kulonszam-korforgasban/

Ha valaki megpendít egy fa-tudománytörténeti adalékot abban a reményben, hogy DrT-től rövid időn belül megérkezik a téma akadémiai székfoglaló jellegű és mélységű kifejtése, az sohesem csalódik! Most utólag bevallom, azon túlmenően, hogy nagyon szeretnék belelátni a fák történetébe, és ezért szívesen locsogok ilyesmiről, DrT provokálása volt a fő célom!

A Gazda utcai hárs életkorának fúrással történő megállapítása érdekes újdonság a Budapest legidősebb fája címért folyó "versengésben". Véleményem szerint azonban inkább csak a kérdéskört erősen jellemző bizonytalan információk számát növeli, amelyek nem mai keletűek. Itt rögtön egy kis kiegészítést is kell tennem a Szél Győző által leírtakhoz, mert a hárs magas (450 éves) életkorral (és talán a Mátyás vadászerdejére való utalással) már Papp József könyvének első, 1966-os kiadásában is szerepel, Bartha Dénes szerintem onnan vette át, oda meg szerintem (utalnék itt Pósfai György felezős szabályára) a helyi szájhagyomány útján került.
A korábban itt már megvitatott témához egy-két - szerintem lényeges - adatot azért meg lehet talán még említeni. Túl az ismert tényeken (a fa mérete, habitusa), más adatok is inkább amellett szólnak, hogy a fa valójában nem több 200 évesnél. A katonai térképek alapján itt már a XVIII. sz. óta található valamilyen majorság vagy kúria, melyekhez park is tartozott. Amennyiben jól tudom, a mostani épület az előző századfordulón épült ún. Steinbach-villa, a telek egyértelműen park jelleget mutat, a védett fa mellett több nagy hárssal. A Gazda u. Pesthidegkút egyik legrégibb utcája, a falut pedig már Árpád-kori iratok is említik, így nem hiszem, hogy itt Mátyás korában erdő lett volna. A települést 1711-ben német telepesek alapították újra, márpedig köztudott, hogy a németek kedvenc fája a hárs, ezért szerintem valamelyik birtokos ültette a XIX. sz. elején.

A Gazda utcai fát én is mértem a dendrománia hajnalán, és valami hasonlót kaptam, mint Győző. Sajnos a pontos méret elkallódott, akkor még csak a nagyobbakat gyűjtöttem. Emlékszem, hogy csalódást okozott a méret az itt-ott olvasható adatok után.
Ha már a növekedésről beszélünk: a napokban rekord vastagságú évgyűrűket láttam egy kivágott nemes nyár tuskóján: kereken 3 cm-eset! Ez 18 cm feletti kerületgyarapodás egy évben.

Azért érdemes beszélni mégis erről, hiszen az Elbi által idézett könyvismertetőből kiragadták a Gazda utcai hársat, mint vélhetőleg a legidősebb budapesti fát. Amúgy Viczián Zsófia a Várnál álló japánakáccal kezdi a könyvét, amivel szerintem egyértelműen letszi a voksot, hogy ezt tartja a legidősebbnek, ha nem is deklarálja. Az, hogy ez a fa Mátyás vadászerdejéből maradt volna ránk, és hogy kora 450-500 évre tehető, Bartha Dénes 1994-ben megjelent - sokunk által jól ismert könyvében szerepel (vagyis légből kapott adatnak nem tekinthetjük). Ezt vélekedést/megállapítást később sokan átvették. Én 2009-ben beszéltem a kerttulajdonossal, aki szerint a Kertészetiről kijöttek és fúrással állapították meg a magas kort. Ez egybecseng Bartha véleményével, hiszen ha valóban zajlott ilyen mérés, arról ő tudhatott. Ugyanakkor a fa mérete (akkor 440-450 cm körüli, sajnos nem írtam fel) és különösen kinézete viszont nagyon nem támasztja alá ezt a matuzsálemi kort. A váraljai japánakác 200-230 éve vagy az ötvöskónyi fa 450-500 éve sokkal reálisabb a fa megjelenését tekintve.
Nos, visszatérve a pesthidegkúti hársra, csak találgatni tudunk. Nekem, mint budapestinek, illenem bezörgetni és újfent mérni, ha a tulaj beleegyezik, nyilván nem a napokban, de valamikor. Akkor talán a növekedés üteméből is ki lehetne valamit hámozni.

Ja, most látom, hogy ez már volt itt téma, csak valahohy lemaradtam róla, vagy elfelejtettem.

Ismeri valaki? Meredek a bevezetés az 500 évesnek gondolt hárssal, de végül a cikkből semmi nem derül ki:
index.hu/kultur/2020/04/07/budapest_legoregebb_faja_budapest_fai_viczian_zsofia/

Ezek alapján tényleg nagyon alapos munkát végzett a szerző, ennél mélyebb kutakodáshoz már dendrománnak kell lenni... Az 1790-es évi ültetési dátum minden bizonnyal onnan ered, hogy a királyi palota angolkertjét ebben az időben alakították ki. A XIX. sz. derekán történt ültetésnek nem tudom mi lehet az alapja, az oregfak.hu oldalon a megjegyzés rubrikában azt írják, hogy (a főkertész kérésére) állítólag Ferenc József megtiltotta az akkor már kb. 100 éves fa kivágását - bár azt nem említik, hogy pontosan mikor, de ha igaz, akkor ez nyilván legkésőbb a múlt század elején történhetett. A fa különlegességét alátámasztani látszik az is, hogy a vár háború utáni felújítása során egyedül ezt hagyták meg a kert fái közül a 60-as években, ennek volt valami oka, gondolom, talán éppen ez a legenda, vagy esetleg valami olyan adat, ami a fa 1800-as évek eleji ültetésére utalt.