Pósfai György: Magyarország legnagyobb fái – Dendrománia

Egy fa tavasszal Egy fa nyáron Egy fa ősszel Egy fa télen

Tudnivalók

Magyarország legnagyobb famatuzsálemeit igyekeztem összegyűjteni ezen a honlapon. Az összeállítás alapja a "Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia" című könyvem (Alexandra Kiadó, 2005). A listák folyamatosan bővülnek, ehhez – szabályozott módon – bárki hozzájárulhat.

Mi számít nagynak?

Célom elsősorban a 6 m-nél nagyobb törzskörméretű fák minél hiánytalanabb összegyűjtése, dokumentálása. Ilyen méretű fából mintegy 1300 szerepel a listákban, ezek túlnyomó többsége nyárfa és fűz. A többi 6 m feletti fa főleg a tölgyek, hársak, szelídgesztenyék és platánok közül kerül ki. A táblázatokban a mérethatárral sokszor lejjebb mentem – kocsányos tölgyeknél, szelídgesztenyéknél 500 centiméterig, egyéb (vörös, molyhos, kocsánytalan) tölgyeknél, hársaknál, kőriseknél, szileknél, bükköknél 400-ig. A kisebb méretet elérő egyéb fákkal kevésbé intenzíven foglalkozom, de – ha már beléjük botlok – a fajukban kapitálisnak számító példányokat ezeknél is megmérem. Ha valaki jelezni akar egy fát, az alábbi táblázat eligazítást ad, milyen törzskörmérettől válik igazán érdekessé. 

Hogyan mérjük a törzskörméretet?

Idézet a könyvből: "Hagyományosan a törzskörméretet mellmagasságban szokták mérni. Precízebb erdőmérnökök 130 cm talajszint feletti magasságnál mérnek. Ennyi azonban nem elég. Vannak felfelé szélesedő törzsek, talajközelben szétágazók, dudorosak, karéjosak, előfordulnak mellmagasságban kikönyökölő oldalágak - hogyan lehet így összehasonlításokat tenni? A megoldás: a talaj szintje és 130 cm magasság között mérjük a lehető legkisebb körméretet, fektessük úgy fel a mérőszalagot, hogy a lehető legkisebbet mutassa!" Ez azt is jelentheti, hogy nem egy síkban fekszik a szalag, hanem kerülgetve a göcsörtöket. Ferde törzsű vagy lejtőn álló fánál a 130 cm-t a törzs középtengelyére vetítsük, a mérőszalagot pedig erre a tengelyre merőlegesen vigyük körbe!

Egyéb adatok

A törzskörméret mellett fontos feljegyezni a mérés évét is, hiszen a fa évről évre nagyot gyarapodhat, de éppen soványodhat is (öreg fákról gyakran lehámlik a kéreg, darabok törnek ki belőlük). A fa helyét a földrajzi koordináták egyértelműen meghatározzák, ezeket pontosan megadhatjuk GPS készülék segítségével. A fa magassága, koronavetülete szintén érdekes lehet, de ezek gyorsan változhatnak, s a fényképek amúgy is adnak ezekről egy összbenyomást. Újabban lézeres magasságmérővel az érdekesebb fáknál magasságot is mérek, ezek az adatok a táblázat megjegyzés rovatába kerülnek. A fa feltehető kora mindenki fantáziáját meglódítja; a becslés többnyire erősen szubjektív. Úgy vélem, a mi éghajlati és termőhelyi viszonyaink között a fák kora ritkán haladja meg a 200 évet. Kivételt képezhet néhány tölgy, hárs és szelídgesztenye. Valószínűleg a legöregebbjeik közel 400 évesek lehetnek.

Egy fa? Több fa?

Sok fa talajközelben szétágazik, esetleg több törzsből nőtt össze. Akkor tekintem egy fának, ha a törzs 130 cm-ig egyben van, az ennél alacsonyabban elágazókat általában nem teszem fel a listákra. Ha valamilyen okból (határeset, különleges példány) mégis felkerül, ezt a helységnév melletti két csillaggal jelzem.

Nemzetség? Faj?

A pontos faji meghatározás az össze-vissza kereszteződések miatt sok esetben szakembert próbáló feladat. Bizonyos nemzetségeknél ahány taxonómus, annyiféle osztályozás. A táblázatokban fajnevet is feltüntetek – ezekre nem kell mindig mérget venni.

Információforrások, segítségek

Kezdetben a jól ismert, védett fákat mértem meg, illetve néhány korábbi gyűjtés (Balogh András: Magyarország nevezetes fái 1968, Bartha Dénes: Magyarország faóriásai és famatuzsálemei 1994, Tardy János (szerk.): Magyarországi települések védett természeti értékei 1996, Szelekovszky László: Békés megye famatuzsálemei 2000, Tóth József, Somkuthy Ferenc, Czimber Béla: Vas megye idős és nevezetes fái 2001, Turós László: Erdei kincseskönyv 2005) alapján kutakodtam. A fák nagy többsége aztán személyes adatközlők közreműködése folytán került fel a listákra – nevük a táblázatokban, mint nyomravezető szerepel. Erdészek, nemzeti parkok munkatársai, kirándulók, szőlőhegyi gazdák – hosszú a sor. Külön ki kell emelnem a dendrománia körül kialakult "profi" fakereső közösséget, mintegy tucatnyi szenvedélyes fakeresőt, akik nagyban hozzájárulnak a listák bővüléséhez. 

Hogyan járulhatunk hozzá a listák bővítéséhez?

Örömmel és köszönettel fogadok minden új adatot. Ha valaki elküldi egy ismeretlen nagy fa adatait, azokat az adatközlő nevével együtt feltüntetem, mihelyt magam is meglátogattam a fát – ez több hónapos, esetleg még hosszabb késedelmet is jelenthet. A tapasztalatok szerint azonban az egységességhez szükséges, hogy egy kéz mérjen minden fát. Ha megnézzük a sok ember által összeadott listákat, egészen vad adatokat is találunk, és nem csak a mérés eltérő módszere miatt. Nem egyszer tapasztaltam, hogy a hat méteresnek megadott fa csak négy méter, vagy nem is létezik, mert több évtizede elpusztult. A táblázatokban szereplő összes adat saját mérés! Újonnan talált fákat a honlapon a „Közösség” fül alatt fel lehet vinni egy külön – még hitelesítendő – listára. Itt regisztráció után letölthető egy telefonos applikáció, amellyel ez a helyszínen is könnyen megtehető. Emailben vagy a fórumon is lehet jelezni új találatokat.
Újonnan csak élő fa kerül fel a listákra. Ha aztán időközben elpusztul, fent marad a listán, de halványabb szín jelzi, hogy már nem él. 

A táblázatokról

A könyv táblázataiban foglaltakhoz képest sokszorosára nőtt a nyilvántartott fák száma. A 2026 közepi állapot szerint több mint 5000 fa adatai szerepelnek a listákon, többségük fotóval. Minden adat és fotó a listákon tőlem származik. 
A rangsorokat, grafikonokat némi fenntartással érdemes kezelni. A törzskörméret adatok nem kőbe vésett értékek, a fák évről évre gyarapodhatnak, de akár soványodhatnak is (leesik a kéreg, kihasad egy darab). A pontos rangsorokhoz egyszerre kellene megmérni az összehasonlított fákat. Továbbá abban sem lehetünk teljesen biztosak, él-e még egy fa. A táblázatokban jelzem, ha elpusztult a fa, de meglehetősen esetleges, ez tudomásomra jut-e. Valószínűleg a már nem élő fák száma jóval magasabb, mint ami jelezve van.
A növekedési ütemekről az évek során eszközölt újramérések adnak támpontot. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek az adatok idős fákra vonatkoznak, és nem lehet belőlük a fa korára pontos becslést (törzskörméret/éves növekedés) adni, hiszen életszakaszonként más lehet a növekedési ütem.
A „Közösség” fül alatti nyomravezetői falistákkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az összeállítás nem vethető pontosan össze a dendromania "hivatalos" listáival. Mások lehetnek a mérési módszerek, a mérethatárok, és sok esetben nincsen jelezve, ha a fa már fent van a hitelesített listán.

Térkép, fotó

A térképen akár összességében, akár szűrve megnézhetjük a fák pontos helyét. A táblázatokban az egyes fákra kattintva feljön az adott fa adatlapja, itt az esetek túlnyomó többségében fénykép is található. A jelesebb fákat többször is meglátogatom, gyakran több éves fotódokumentáció is van róluk.

A könyv

A Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia című könyv Kármán Balázs természetfotós/könyvkiadó csapata segítségével, az Alexandra Kiadó finanszírozásával, 2005 végén jelent meg. A könyv első harmadának nem végleges változata a Kortárs folyóirat 2004/12 számában (képek fekete-fehérben) olvasható. Ennek képanyag nélküli változata az interneten is megtalálható: itt.

A legnagyobb, legöregebb, legmagasabb

Melyik a legvastagabb törzsű fa az országban? Mai tudásunk szerint ez egy 2024-ben 1207 cm-es törzskörméretű fekete nyár Gemencen. Mintegy 4 m magasságban négy egyenes ágra bomlik, sarjak összenövésével alakulhatott ki. Szőkedencs hársfájának törzskörmérete meghaladja a 11 m-t (1152 cm/2022), de alacsonyan kétfelé ágazik (746+554 cm/2022), az ilyet nem tekintjük feltétlenül egy fának. Az egyértelműen egytörzsű fák közül egy Dráva-menti (Révfalu/Drávakeresztúr) fekete nyár volt a legnagyobbnak tekinthető (1111 cm/2026), azonban a legutóbbi látogatáskor már nem volt benne élet. Említésre méltó Ötvöskónyi hársfája (1074 cm/2020), ennek törzse egy üres palást, kerülete is hiányos. Egytörzsű, egészséges, 10 m feletti kerületű fák a legnagyobb platánok (Peresznye 1080 cm/2024, Pápa 1043 cm/2021). Igen jeles, egytörzsű fa még a vindornyalaki fekete nyár (1062 cm/2025).

Melyik fa a legöregebb? Erre senki sem tudhatja a választ, csak – sokszor megalapozatlan – feltételezések vannak. A forrásokban gyakran említett hédervári tölgy 800 évére, illetve a szőkedencsi hárs hasonló korára vonatkozóan nincsen semmi bizonyíték, ezek jó eséllyel alapos túlzások. Mint feljebb írtam, legöregebb fáink talán 400 év körüliek lehetnek (pl. Ötvöskónyi hársfája). A legtöbb évgyűrű, amit számoltam (egy 7 m törzskerületű tölgy tuskóján), 240 volt. Sokszor nem is a legnagyobb fák a legidősebbek; egy mostoha termőhelyen lassan növő, kisebb fa is lehet nagyon öreg. Könyvemben ökölszabályként azt írom, a fa tényleges korát általában úgy számíthatjuk ki, hogy amit mondanak róla, osztjuk kettővel.

Melyik fa a legmagasabb? Korábban a helyi erdészek által mutatott, Iharosberény közelében álló egyik duglászfenyőt tartottam a legmagasabb hazai fának. Közel 52 métert mértem lézeres magasságmérővel 2017-ben (törzskörmérete 417 cm/2017). Ennek nyomán a fát mászva, mérőszalaggal is megmérték (51,65 m/2018). Később a zempléni Háromhuta közelében mértem még magasabb fákat. Itt a lézeres mérés szerint 54 méternél magasabb duglászfenyők is akadnak, egyiküknél 55 métert mértem 2018-ban (törzskörmérete 311 cm/2018). Később felmászva, mérőszalaggal megerősítették a mérést (55,2 m/2020). Újabban egy megismételt lézeres méréssel úgy találtam, a fa egyik szomszédja a rekorderrel gyakorlatilag azonos magasságú.

Van kérdésed, vagy találtál egy fát? Írj a fórumon, a beküldéshez pedig a nyomravezetők adatbázisa fül való.