FŐOLDAL

Magyarország legnagyobb famatuzsálemeit igyekeztem összegyűjteni ezen a honlapon. Az összeállítás alapja a "Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia" című könyv (Alexandra Kiadó, 2005). A listák folyamatosan bővülnek; ehhez - szabályozott módon - bárki hozzájárulhat. Tovább...
ESEMÉNYEK

2017.02.10. 11:43:18
Pósfai György:
Évszázadok élő tanúi - Faóriások Magyarországon

Előadás Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban (Batthyány u. 2.)
2017. febr. 21. 17.00
2016.12.28. 09:20:16
Év végi összefoglaló - 2016

Rekord mennyiséggel gyarapodott a listás fák száma: 282 új fa került lajstromba. Ezzel már közel 2500 fa van a listákon. Közülük mintegy 600 db törzskörmérete haladja meg a 6 métert (a számosabbak: mintegy 100 tölgy, 285 nyár, 92 fűz, 65 platán, 25 szelídgesztenye).

A legtöbb új találat olyan fa, ami alulról nőtt bele a listába, de kerültek elő nagyobb, eddig lappangó óriások is. Bükkből és szelídgesztenyéből alig akad már jelentős új fa (kivétel a nagyszerű 640 cm-es gesztenye Gutorfölde határában Pálinkás Ákostól). Nyárfából kifogyhatatlanok vagyunk, a Duna-ártér fokozatos feltérképezésének (Tormáék, Szél Győző, Baranyai László) köszönhetően 40 új fát mértem. A legnagyobbak közülük igazán méretesek: 922 cm (Tököl, Baranyai László), 900 cm (Dunabogdány, Szél Győző). Meglepő módon tölgyből meglehetősen sok (52) új fa akadt, főleg a tiszadobi, csokonyavisontai és ivánci kirándulásoknak köszönhetően. A 6 m feletti tölgy mindig különleges, ilyenből 2016-ban 7 db is akadt! 3 Tiszadobon (Szél Győző és jómagam), 2 Iváncon (Merkei Gábor), 1 Viszákon (Torma Zoltánné és Torma Zoltán), 1 Kelevízen (Benczik Vince).

Különleges lucállomány került fel a listára Sopron határából (Tormáék és Szél Győző). A 411 cm-es példány innen – a jávorkúti fák pusztulásával – most listavezető (Pósfai Mihály). További új rekorderek: vadgesztenye Álmosdon (570 cm, Tormáék), gyantás cédrus Porrog-Ágneslakon (399 cm, Tormáék), ostorfa Erdőteleken (462 cm, Tormáék), kínai mamutfenyő Szombathelyen (327 cm, Szél Győző), óriás tuja Porrog-Ágneslakon (512 cm, Tormáék), amerikai vasfa Lengyeltótiban (274 cm, Sólyom Attila).

A leggazdagabb vidék – vitathatatlanul – Somogy megye. Az összes nagy fának pontosan az egyötöde található itt. Ez persze a vidék felderítettségének is köszönhető, Sólyom Attila, Lukács Róbert módszeresen kutatja egyes részeit, Tormáék is többször jártak erre.

Néhány személyes kedvenc az év során meglátogatott fák közül: magas, egyenes törzsű erdei fenyő Lenti közelében és a fent említett szelídgesztenye (mindkettő Pálinkás Ákos), a Lugosi-patak völgyének (Ivánc) tölgyei (Merkei Gábor), a duglászfenyők Ágneslak közelében (Tormáék), a kelevízi tölgy (Benczik Vince). A nagyszerű tapsonyi szil pedig jövőre bizonyosan átlépi a 6 m-es határt.

Ami a veszteségeket illeti, a jávorkúti két 400-as, kettős törzsű luc a jelek szerint (Elblinger Ferenc) eltűnt. A legnagyobb cseresznye is igencsak romossá vált Jandala Attila tudósítása szerint. Ami feltűnő még: a bükkök gyors ütemben pusztulnak, ez jól látható például a bükkszentkereszti fás legelő rohamos romlásán.

Közös esemény volt a szigetvári dendromán túra. Lukács Róbert szervezésében nagyszerű biciklis kirándulást tettünk a Drávától a patapoklosi legelőig, számtalan nagy fát mérve közben. Arról is megbizonyosodhattunk, hogy a drávakeresztúri/révfalui nagy nyárfa hatalmas ürege ellenére nemcsak jól van, hanem még növekszik is (jelenleg 1089 cm-es).

A következő évre is rengeteg, mások által már megtalált fa várja (Szél Győző, Tormáék, Elblinger Ferenc, Lukács Róbert, Sólyom Attila, Jandala Attila, Baranyai László listáin – hogy csak a száznál többet megtalálókat említsem, de köszönet a többi fás hírt szolgáltatónak is), hogy megmérjem. Vannak köztük kapitálisak is, pl. rekordgyanús mezei juhar Lesti Szabolcstól.

Ami az év dendromán fája cím és a vele járó sör odaítélését illeti, többször változott a sorrend az élen az év során, végül aztán decemberben egyértelművé vált, hogy a Tahitótfalu közelében levő, egytörzsű, 990 cm-es fűz viszi el a pálmát. A sörön Szél Győzővel osztozunk.

Végül a mennyiségeken, számokon túl: 2016 is megmutatta, hogy a fakeresés velejárói – rovarok, madarak, négylábúak, virágok, piros lábasok, kalandos megpróbáltatások és persze a nagyszerű kompánia – legalább annyi élményt nyújtanak, mint a mérőszalag húzkodása. Na jó, közel annyit.
2016.09.14. 15:00:51
Nemzetközi fás találkozó (2016 Csehország) - beszámoló

Az ECTF (European Champion Tree Forum) már a 6. találkozóját tartotta 2016. augusztus 24-28-án. Tanulságos, szép nagy fákkal tarkított, hasonszőrű emberekkel töltött négy nap volt. Lubos Uradnicek volt a házigazda, ő a Mendel Egyetem (Brno) tanára, erdőmérnök végzettségű, egy arborétumot vezet. Először Lednice kisvárosban volt a szállásunk. Kellemes turistaközpont (rengeteg a bicikliző, gyalogló, parklátogató turista), nagy főúri kastéllyal és a hozzá tartozó hatalmas parkkal. A parkot bejártuk: egy része nyírt, virágos, sétányos látványosság, másik részén tavak, rétek - angol stílusú - az egész nagyon kulturált. Itt is voltak méretes fák: egy erős ötszázas japánakác, négyszázas lepényfa, négyszázas gyertyán, hatalmas tuják. Állítólag a 19. század második feléből vannak a fák.

Buszos kirándulással meglátogattunk egy ártéri erdőséget délen, a cseh-osztrák-szlovák hármas határ közelében. Hasonlított az egész Gemencre, csak kisebb és kevésbé vad volt. Láttunk hatalmas mezei juhart (498 cm), nekünk nem túl nagy vadkörtét, és büszkén mutogattak egy fás legelőt, amiből nálunk rengeteg van. Azért itt akadt egy nagyon szép, nyolcszázas tölgy (818 cm) is. Megnéztünk még egy 755 cm-es kislevelű hársat, amiről gyorsan kiderült, hogy valójában nagylevelű.

Voltak előadások is: a városháza előadótermében többen tartottak tájékoztatást környékük fáiról. Ezek - és az egész út - tanulsága az volt, hogy jobb, ha szerények maradunk a nagy fáinkkal (kivétel képeznek természetesen a nyárfáink és még talán a platánok is). Ha jól emlékszem, valaki említette, hogy csak Közép-Anglia egy területe 3000 db 6 m feletti tölggyel rendelkezik. Területegységre nézve Németországnak hatodannyi nagy tölgye van, mint Angliának, ez is hatalmas szám, bár panaszkodtak, hogy sokuk pusztulóban van. A csehek kínálata különösen hársból nagyszerű: 10 db 9 méternél nagyobb fa (a legnagyobb 1305 cm).

Volt aztán előadás Japán és Kína különlegességeiről, Németország nagy fáiról, a Monumental Trees adatbázis állapotáról. (Ez utóbbi egy nagy összegző website akar lenni. A dendromania.hu egy korábbi állapotát tükrözve rengeteg magyar adatot is tartalmaz, zavaros formában - valami félreértés folytán. Úgy emlékszem, ahhoz járultam hozzá, hogy néhány toplistás fa szerepeljen, ezeknek akkor elküldtem az adatait, erre lemásolták az egész adatbázist. Megbeszéltük, hogy ha lesz időm rá, tisztázzuk és aktualizáljuk a helyzetet.)

Közbevetőleg: a találkozók során kialakult már a kemény mag, a dendromán típusú társaság. Van közöttük specialista (pl. a mamutfenyők vagy a szilek, vagy éppen fák magasságának szakértője), van botanikus kertekben kutakodó, különlegességeket vadászó taxonómus, vannak országos gyűjtők, és vannak világutazók, akik minden parkot, jeles fát és fás személyt ismernek a világban. A dendromán társaság mellett aztán ott vannak az aktivisták: ők „növelni akarják a fák iránti tudatosságot” (bármit is jelentsen ez), „közelebb akarják hozni egymáshoz az embereket és fákat”. Ők nem nagyon ismerik a fákat, de fesztiválokat szerveznek, gyerekeknek interaktív oktatást tartanak, prospektusokat adnak ki, és pólókat (fás nyomatokkal, alkalmas mozgósító mondásokkal) árulnak - méregdrágán.

Két nap után átköltöztünk Brno-tól északkeletre egy kis, dombok közötti faluba, Krtiny-be, ahol egy hatalmas templom (rajta vagy 400 molnárfecskefészek) és mellette egykori kastély (kolostor?) van. Ez utóbbi az egyetem kezelésében, és pazar szálláshelyet kínál nem túl drágán; ha valakinek kedve támadna itt eltölteni pár napot, tudom ajánlani. (A konyhájuk és a sörük kiváló, a boraikkal ne próbálkozzunk.) Innen indultunk aztán egy egész napos buszozásra, amelynek során megnéztük a csehek legnagyobb hegyi juharfáját (igen impresszív, 722 cm), tölgyét (974 cm) és második legnagyobb hársfáját (1146 cm). Lenyűgözőek voltak - képek a galériában. Megjegyzem, nem jegyeztem fel minden fa méretét, pedig ismételten én voltam a társaság hivatalos mérője. Egyébként terjed a minimalista módszer, többen a mi általunk alkalmazott kritériumok szerint mérnek.
Végül megszavaztuk, hogy elfogadva az egyik alapító tag javaslatát, jövő szeptemberben Angliában lesz a következő találkozó.
2016.04.29. 08:10:41
Nemzetközi öreg fás találkozó (ECTF) - immár a hatodik - lesz 2016. aug. 24-28-án. Helye a csehországi Lednice (Brno közelében). Hosszú és gazdag program ígérkezik, több kirándulást is terveznek. A költség mintegy 300 euro/fő. Én autóval megyek, mást is tudok vinni. Ha valaki érdeklődik, írjon a posfaigyorgy@dendromania.hu címre.
2016.04.13. 08:58:41
Sonnevend Imrétől jött a hír az emblematikus, de már egy ideje halott henyei bükk kidőléséről. Őt pedig Vokó László természetvédelmi őr értesítette, képet is küldött - ez megnézhető a listában a balatonhenyei bükkre kattintva.

Ezt írta Sonnevend Imre:
Ez egy nagyon szomorú esemény, belegondolva arra az időre, amikor úgy 1974 táján először láttam ezt az öreg bükköt és lefotóztam. Így került bele a Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtár két részes Káli-medencei füzetbe is 1984-ben. Aztán emlékszünk még a még 10 év előtti délceg korára és az „időtlenségig” gondolt jövőjére! Hány vihart túlélt, hány Tsz táblásítást és vegyszerezést elviselt, aztán pár éve jött egy abnormális ember és tüzet gyújtott az odvába, annak ellenére, hogy 1997 óta egy tábla is állt mellette, rajta három nyelven leírva a védettségét és a rendkívüli tulajdonságait. Csak hát az az ember talán még olvasni sem tudott, vagy nem volt nála szemüveg. Gyufa annál inkább.
Ezt a tüzet a bükkfa már nem viselhette el.

Emlékezz ember, a fák élete is véges, hát még a miénk!
korábbi események
Magyar English